HISTÓRIA - TÖRTÉNELEM
Dejiny farského
kostola Nanebovzatia Panny Márie v ŠaháchAz ipolysági Nagyboldogasszony plábániatemplom története
Keď sa približujeme údolím Ipľa z východu alebo zo západu k Šahám už z ďaľeka vidno dvojvežový barokový kostol. Miesto, kde stojí Boží chrám si vybrali už premonštráti v 13. storočí.
Ha az Ipoly völgyén át kelet, vagy nyugat felől közeledünk Ipolyság városa felé, már messziről látszik a település kéttornyú barokk temploma. A helyet, ahol az Isten háza áll, még a premontreiek választották ki a XIII. században. Nem messze tőle folydogál az Ipoly, s már a középkorban itt keresztezte a folyót az az út, amely a bányavárosokat kötötte össze Budával.
Prvý kostol v Šahách postavili premonštráti spolu s kláštorom v prvej polovici 13. storočia. Románsky kostol stál bezprostredne pri budove konventu. Napriek opevneniu ho Turci v roku 1552 celkom zničili. V súčasnosti vidieť z neho už len portál. Súčasný kostol, ktorého stavbu dokončili v roku 1734 je štýlovo na rozhraní medzi barokom a renesanciou. Jednoľoďový chrám je uzavretý segmentovým presbytériom. Na základnom priečelí sú dve zvonice s vysokými štíhlymi kupolami. V lodi sa nachádzajú tri polia pruskej klenby s lunetami, bočné steny členia lizeénové rámy. Nad oknami sú ozdoby dvojitej klenby.
Ipolyság első templomát a premontreiek építették a monostoralapítással egy időben, a XIII. század első felében. Ez a román kori templom a konventépület tőszomszédságában állott. Hiába erődítették, a törökök 1552-ben teljesen elpusztították. Mára csak a kapuzata maradt meg. A mostani templom, amelynek építését 1734-ben fejezték be, építészeti stílusa a reneszánsz és a barokk határán mozog. Egyhajós, amelyet sokszögű szentély zár le. A bejárati, nyugati részen van a két harangtorony, tűhegyes gúlasisakkal A templom hajójának mennyezetét ún. porosz boltívek osztják három egyenlő részre.
Oltárny obraz znázorňuje Nanebovzatú Pannu Máriu, ktorá je patrónka farského kostola aj mesta. Predné bočné oltáre sv. Jozefa a sv. Františka sú barokové, pochádzajú z 18. storočia. Bočné oltáre v lodi pochádzajú z 20. storočia a zobrazujú Najsv. Srdca Ježišovo a sochu Panny Márie lurdskej. V blízkosti oltára Najsv. Srdca stojí socha sv. Štefana a socha sv. Antona. V blízkosti lurdského oltára stojí socha sv. Alojza a socha sv. Terézie. Klenbu hlavnej lode ozdobujú fresky. Tieto zobrazujú tri dôležité udalosti zo života Krista: narodenie, ukrižovanie a nanebovstúpenie. Nad oknami možno vidieť portréty štyroch evanjelistov a apoštolov sv. Petra a Pavla. Nad oknami vo svätyni sú fresky zobrazujúce pelikána kŕmiaceho vlastnou krvou mláďaťá ako aj zázračné rozmnoženie chlebov a rýb. Dva epitafi /náhrobné kamene/, ktoré sú v kostole, patria predstaveným premonštrátov, ktorí sú pochovaní v krypte. jeden z nich patril prepoštovi Fegyverneki Ferenc. Z náhrobného kameňa chýba rok.
Az oltárkép a templom és a város védőszentjét, Nagyboldogasszonyt, a mennybe fölvett Szűzanyát ábrázolja. A festmény a nagy barokk művész, Bartolomé Esteban Murillo (1618-1682) munkája alapján készült, azaz annak másolata. A két első mellékoltár XVIII. századi barokk munka. Képei Szent Ferencet és Szent Józsefet ábrázolják. Az oldalsó két mellékoltár XX. századi alkotás, Jézus Szent Szíve és a Lourdes-i Szűzanya szobrával. A Jézus Szíve oltár közelében áll Szent István és Szent Antal szobra, a Lourdes-i oltár közelében pedig Szent Alajos és Szent Teréz szobra. A hajó mennyezetét különálló freskók díszítik. Ezek Krisztus életének három mozzanatát: a születést, a megfeszítést és a mennybemenetelt jelenítik meg. A templomhajó ablakai felett a négy evangélista, valamint Szent Péter és Szent Pál freskóját látni. A szentély ablakai feletti freskók a fiókáit önvérével tápláló pelikánt, illetve a kenyér- és halszaporítás tárgyait ábrázolják. A freskókat 19556-ban estették (C. Massányi, M. Staudt, F. Buday és J. Böhm). Két epitaphium (föliratos sírkő) is található a templomban, amelynek a kriptájában a premontrei rend elöljárói vannak eltemetve. Az egyik sírkő az egykori prépost, Fegyverneki Ferenc sírköve. A sírkőről az évszám hiányzik.
Nachádza sa však bohato zdobený náhrobný kameň s udaním roka 1802 blízko bočného oltára sv. Jozefa. Patrí Tornallyai Gedeonovi, ktorý pravdebodobne je pochovaný v kripte pod kostolom, kde pochovávali rehoľníkov. Organ vo farskom kostole bol pripravený v dieľni prešovského Guna Gyulu v roku 1937. V tom roku bol kvôli umiestneniu nového organa rozšírený chór. Počas 2. svetovej vojny chrám utrpel obrovské materiálne škody. Zhoreli veže a strecha. Rekonštrukcia v rokoch 1955-56 uviedla kostol do pôvodného stavu.
Van viszont egy évszámmal jelölt (1802) szép címeres sírkő is a templom belső falában, közel a Szent József mellékoltárhoz. Ez Tornallyai Gedeoné, aki feltehetőleg a templom alatti kriptában nyugszik, ahová valamikor a szerzetesek is temetkeztek. A templom orgonája Guna Gyula eperjesi műhelyében készült 1937-ben. Ekkor lett az eredeti karzat is megnagyobbítva, hogy elférjen rajta az új orgona. A II. világháború alatt a templom óriási károkat szenvedett, leégtek a tornyok kupolái és a padlás is. E károkat az 1955-56. évi nagyjavítások hozták helyre.
Dejiny šahanskej kalvárie
Az ipolysági kálvária története
Začiatky výstavby kalvárii v Európe sa datujú do 15. storočia, avšak vo väčšom počte sa rozšírili až v 17. storočí. Pôvodný názov golgota v jazyku arameus, ako latinský názov calvaria, znamenajú v preklade lebku, ktorej tvár pripomína vrch nad Jeruzalemom. Práve z toho dôvodu si v katolíckych krajinách vyberali na výstavbu kalvárie spravidla miesto, ktoré sa čo najviac podobalo pôvodnému. Na území Hontianskej župy bola prvá kalvária postavená v Banskej Štiavnici na návrh tamojších jezuitov. Komplex stavieb financovali z darov bohatých občanov, najmä však majiteľov baní. Začiatkom 20. storočia, 19. mája 1902, obdržal vymenovanie do Šiah z ostrihomského biskupského úradu Aladár Schreiber. Bol významným a osvieteným kňazom. Svoj návrh na výstavbu kalvárie v Šahách predniesol 8. decembra 1906 v kostole po nedeľnej svätej omši. Poznajúc tunajšie majetkovo-finančné pomery, ponúkol tútorstvo nad výstavbou kaplniek jednotlivcom, rodinám, prípadne skupinám s tým, že ich mená budú vyznačené na objektoch štácií.Na jeho veľké prekvapenie už pred Vianocami mala každá kaplnka svojho majiteľa. Základné zemné práce boli náročné: veľké skaly sa striedali s rôzne veľkými kamennými časťami, ktoré boli pozostatkami usadenín Panónskeho mora spred miliónov rokov. Vďaka dobrej organizácii práce trvali tri a pol mesiaca.
A kálváriák építése Európában a 15. századtóol kezdődött, általános elterjedésükről azonban csak a 17. századtóol beszélhetünk. Az eredeti megnevezés az arameus golgota szóból származik, latinul calvaria, mely koponyát jelent, utalva a koponya alakú dombra Jeruzsálem felett. Ezért a katolikus országokban olyan helyet választottak építésére, amelynek hasonló volt a fekvése. Hont vármegye területén az első kálváriát Selmecbányán építették fel az ottani jezsuita rend javaslatára a bányatulajdonosok és a gazdag polgárok ajándékaiból. Ipolyságon Schreiber Aladár az ezredfordulón kezdte meg működését, amikor az esztergomi érsekségtől 1902. május 19-én átvette kinevezését. Kiváló tehetségű és nagy műveltségű plébános volt. Kálváriánk felepítése is főleg az ő érdeme. A kálvária építésének tervét 1906. december 8-án hirdette kei avasárnapi szentmise után. Ismerve az itteni gazdasági viszonyokat, az egyes stációk felépítését tehetősebb családokra bízta, a lakosság nagyobb részére a munkák elvégzése hárult. Karácsonyra már mind a 14 stációnak meglett az alapítója, aki vállalta a felépítés költségeit. Június 4-én megkezdődtek a nehéz földmunkák. Az alapozás sziklás alapon képződött kövületekből állt, ezek a több millió éves tengerfenék maradványai. A munkák jó szervezéssel három és fél hónap alatt készültek el.
Kaplnky boli postavené maďarskom štýle, fasádu vyzdobili z oboch strán hlavami anjelikov vo výške 3 m a steny postavili z kameňa a tehál. Vo výklenku, chránenom skleným okienkom a mrežami, pútali pozornosť výjavy z krížovej cesty, namaľované na švédske plátno. Zastavenie krížovej cesty viedli k priestrannej rovnej ploche pred krížmi, ktorú od samotných serpentín oddeľovala 5 m vysoká kamenná stena. Telo Kristovo bolo 162 cm vysoké a 190 kg ťažké, figuríny lotrov boli menšie: 142 cm vysoké, s váhou 153 kg. 15. september 1907 znamenal pre Šahy a okolie veľmi veľa. V deň sviatku Panny Márie sa už od rána zhromažďovali pod kalváriou zástupy veriacich . Pred cca 5 tisíc pútnikmi celebroval vysvätenie Július Luzsica, opát Františkánskeho rádu z Nových Zámkov. Dlhé roky potom Klavária slúžila na upevnenie viery obyvateľov Poiplia. Slúžila však aj ako príjemné miesto s vyhliadkou na okolité zaujímavosti, na oddych po práci.
A stációk magyaros stílusban épültek, mintegy három méter magasságú, ciklopsz kőből és téglából, betoncement burkolattal fedve. Az oszlpofőket angyalfejek díszítették. A stációképeket egy budapesti cég készítette festett svédvászonra, a bemélyített ablakokat vasrács és üveg védte. A talapzat felett voltak elhelyezve a márványtáblák, ezeken megörökítve az adakozók nevei. A Krisztustest magassága 162 cm, súlya 190 kg, a két latorfigura 142 cm magas és 153 kg súlyú. A szépen feldíszített stációk és a Golgota 1907. szeptember 15-én, Mária nevenapján lett megnyitva a hívők ezrei előtt. Mintegy ötezer hívő jelenlétében a szertartást Luzsica Gyula, az érsekújvári Szent Ferenc Rend főnöke celebrálta. Sok éven át az Ipoly mente hitéletének fontos helye volt, maradt az új Kálvária. A régi Várhegy nyugati nyúlványán épült szenthely azonban a városi emberek pihenését is szolgálta.A felfelé emelkedő szerpentinút minden fordulója új és újabb arcát mutatja a városnak és környékének. A Kálvária csúcsáról áttekinthető az egész gyönyörű Ipoly-völgye, szétszórva ölében a kis falvai, templomai, háttérben pedig a komor Börzsöny hegyvonulat, mint a Duna-Ipoly Nemzeti Park egy része.
Dejiny sochy Panny Márie
Szűz Mária szobor története
Najkrajšou umeleckou pamiatkou námestia je barokový morový stĺp. Na jeho vrchole na štvorcovom podstavci stojí socha Panny Márie. Bola postavená v r. 1859 z vďaky za záchranu mesta od ďalších epidémii.
Ipolyság főterének egyik büszkesége a jellegzetes barokk oszlop, a négyszögletes csúcsán Szűz Máriának, a város Nagyasszonyának szobrával. Felszentelve 1859-ben volt.